|
1. |
|
|
|
|
Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.
Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.
Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
|
|
2. |
|
|
|
|
Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.
Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.
Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
|
|
3. |
|
|
|
|
Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.
Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.
Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
|
about
Kérlek, lépj be ebbe a zenei világba, amit úgy hívok "Poetry Series". Egy világba, ami gyönyörű hazánkban élő vagy élt költők, művészek verseire, gondolataira épűl. Egy egyfajta zenei köntöst adok ezekre a kincsekre, amiket szeretnék olyan emberekhez is eljuttatni, akik esetleg ritkábban vagy egyáltalán nem találkoznak eme csodákkal.
Az ajtó e világra, éveken keresztül csak résnyire volt nyitva, amit most szeretnék teljesen kitárni.
A Poetry Series ötödik részében, a huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, József Attila "Gyermekké Tettél" verse kapta meg a köntöseimet. Picit az eddigiektől eltérően, most három kissé különbözőt.
A verset a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar színész, érdemes művész, Cserhalmi György adja elő, olyan hihetetlen átérzéssel, mint ahogy azt szerintem maga a költő is tenné, figyelembe véve a vers íródásának körülményeit.
Mivel szerintem ezek a versek, gondolatok közkincsek, úgy gondoltam ingyenesen hozzáférhetőek lesznek.
Kérlek adj nekem visszajelzést ha tetszett, akár itt, akár a YouTube-on, ahova minden rész feltöltésre kerül.
Köszönöm.
Árpád Nagy barátomnak köszönöm a sokéves segítséget a művek utómunkáiban, mint keverés és masterelés. Nélküle kevésbé lenne élvezhető, bármely munkámról is legyen szó.
credits
released September 23, 2018
Vers: József Attila
Előadja: Cserhalmi György
Zene: Vajda Miklós
Keverés és masterelés: Árpád Nagy, Miklós Vajda
license
all rights reserved
